Ugyan a Vámpír Naplók cím értelem nyerésének az érdekében a pilótában Stefan az antik hatású ódon falak között, Elena pedig szülei sírköve tövében kuporogva lázasan körmölte a benne kavargó gondolatokat, és érzelmeket, de többször nem is nagyon láttuk Őket ceruzával, illetve tollal a kezükben, talán azért, mert ez a beszéd fogalmához kapcsolódik, amiből kevesebbet ígértek, akcióból viszont annál többet.
Most, a tizenharmadik részt is elnézve, eszembe jutott, hogy noha egészen máshogyan, mint Mi azt elején gondoltuk, de mégis egy vámpír napló körül forog az egész széria, pontosabban egy vámpírokról szóló napló körül, ami már vagy egy évszázada íródott, s egyben remek eszköze annak, hogy a sorozat karaktereit minél árnyaltabbá tegye egy-egy visszaemlékezés, ún. flashback segítségét igénybe véve. Ezzel olyan előnyhöz jutottak mellesleg, amilyen mostanság jó néhány vámpírkodós cumóból hiányzik, az egyediséghez, vagyis már nem lehet olyan könnyen párhuzamot húzni Stephenie Meyer lélekboncolgató műtőasztalai, és a TVD között, mint azt anno lehetett, még a legelején.
Persze, az arany érem, még mindig a True Blood-é, mivel a Vampire Diaries mégiscsak a CW kölyke, ergo apróságokban, tényleg csak és kizárólag apróságokban, de azért néha, tényleg csak és kizárólag néha, de érződik rajta. De nálam már zsebre vághatja nyugodtan az ezüstöt, hiszen ilyen szép, hétről-hétre fejlődést, Én még nem nagyon tapasztaltam sorozatos berkekben. Jelenleg ez a csatorna olyan sorozata, amelyben nem csalódok hétről hétre (na jó, valszeg a 90210-al is ez lenne, ha nézném), remélem ezt a jó szokását megőrzi majd a későbbiekre is.
Szóval, akinek a gyomra bírja a hatalmasabbnál hatalmasabb vérfolyamokat, és az erkölcsi szintje sikítozik a néhol soft pornós jelenetek nézése közben, de ugyanakkor rohadtul elege van abból is, ha a vér helyett mindenki a nyálban gázol térdig, annak tökéletes a TVD, és pont, kezdje el nézni, mert csalódás 99,9%-ban teljességgel kizárva.
A szünetelés utáni három epizódra így összességében 10/8-at szavazok meg, ha érdekel valakit.
Most, a tizenharmadik részt is elnézve, eszembe jutott, hogy noha egészen máshogyan, mint Mi azt elején gondoltuk, de mégis egy vámpír napló körül forog az egész széria, pontosabban egy vámpírokról szóló napló körül, ami már vagy egy évszázada íródott, s egyben remek eszköze annak, hogy a sorozat karaktereit minél árnyaltabbá tegye egy-egy visszaemlékezés, ún. flashback segítségét igénybe véve. Ezzel olyan előnyhöz jutottak mellesleg, amilyen mostanság jó néhány vámpírkodós cumóból hiányzik, az egyediséghez, vagyis már nem lehet olyan könnyen párhuzamot húzni Stephenie Meyer lélekboncolgató műtőasztalai, és a TVD között, mint azt anno lehetett, még a legelején.
Persze, az arany érem, még mindig a True Blood-é, mivel a Vampire Diaries mégiscsak a CW kölyke, ergo apróságokban, tényleg csak és kizárólag apróságokban, de azért néha, tényleg csak és kizárólag néha, de érződik rajta. De nálam már zsebre vághatja nyugodtan az ezüstöt, hiszen ilyen szép, hétről-hétre fejlődést, Én még nem nagyon tapasztaltam sorozatos berkekben. Jelenleg ez a csatorna olyan sorozata, amelyben nem csalódok hétről hétre (na jó, valszeg a 90210-al is ez lenne, ha nézném), remélem ezt a jó szokását megőrzi majd a későbbiekre is.
Szóval, akinek a gyomra bírja a hatalmasabbnál hatalmasabb vérfolyamokat, és az erkölcsi szintje sikítozik a néhol soft pornós jelenetek nézése közben, de ugyanakkor rohadtul elege van abból is, ha a vér helyett mindenki a nyálban gázol térdig, annak tökéletes a TVD, és pont, kezdje el nézni, mert csalódás 99,9%-ban teljességgel kizárva.
A szünetelés utáni három epizódra így összességében 10/8-at szavazok meg, ha érdekel valakit.
Írta: Máté
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése