
Nos, egyik frissebb szerzeményemről akkor a nyilatkozat: Muse. Nem árt, ha tudjátok, hogy nekem van egy osztálytársam, aki „nagy” zenész (tegyük hozzá: palánta) lévén oda meg vissza van tőlük, és szabályosan példaképként tekint rájuk. Egy-két éve azt se tudtam, hogy hol lehet ezt egyáltalán keresni: földön, égen, vízben, tűzben, meg egyébként is milyen nevük van már, hogy csak egy betű híján jelenti azt, hogy egér. (Rövid gondolatmenet után- két hete-, leesett, hogy o nélkül is van értelme a szónak.)
De az Alkonyat franchise soundtrackjeiből áradó jótékony hatásának köszönhetően megismertem Őket, és pont jött ősszel az új lemezük is, micsoda tökéletes egybeesés-, gondoltam. Mégis csak a napokban került letöltésre a The Resistance.
Lehet, hogy csak az Én elektro-pop/rocktól ködös fejemnek, de nagyon letisztultnak hallatszott ez a tizenegy dalnyi anyag, és emiatt is estem bele annyira, többek között. Semmi manír, semmi hangtorzítás, helyette egy puhább, lágyabb esésű rock CD, néhol zongora, és egyéb inkább komolyzenéhez tartozó hangszerek kíséretével, ami kellemesen megnyugtatva tombol, és dübörög a füledben. Nem félreérteni, ugyanúgy csípem én az elektronikus műfajt is még mindig, csak ugye Én változatosság-fan vagyok, és ez így pont jól jött a Lady Gaga és Timbaland típusú nóták között.
10/10- először nyolcat szerettem volna adni, aztán feltettem magamban a kérdést: miért nem kilenc? Öö… Oké, nincs ellenvetés, legyen kilenc. De miért nem tíz? Öö…és mint látjátok, itt sem volt ellenvetés. Mindenféle jótékonykodás nélkül a részemről megérdemli a minőségi termék feliratú emblémát, és of course azt is, hogy majd felpakoljam a komplett albumot az MP4-emre.
De az Alkonyat franchise soundtrackjeiből áradó jótékony hatásának köszönhetően megismertem Őket, és pont jött ősszel az új lemezük is, micsoda tökéletes egybeesés-, gondoltam. Mégis csak a napokban került letöltésre a The Resistance.
Lehet, hogy csak az Én elektro-pop/rocktól ködös fejemnek, de nagyon letisztultnak hallatszott ez a tizenegy dalnyi anyag, és emiatt is estem bele annyira, többek között. Semmi manír, semmi hangtorzítás, helyette egy puhább, lágyabb esésű rock CD, néhol zongora, és egyéb inkább komolyzenéhez tartozó hangszerek kíséretével, ami kellemesen megnyugtatva tombol, és dübörög a füledben. Nem félreérteni, ugyanúgy csípem én az elektronikus műfajt is még mindig, csak ugye Én változatosság-fan vagyok, és ez így pont jól jött a Lady Gaga és Timbaland típusú nóták között.
10/10- először nyolcat szerettem volna adni, aztán feltettem magamban a kérdést: miért nem kilenc? Öö… Oké, nincs ellenvetés, legyen kilenc. De miért nem tíz? Öö…és mint látjátok, itt sem volt ellenvetés. Mindenféle jótékonykodás nélkül a részemről megérdemli a minőségi termék feliratú emblémát, és of course azt is, hogy majd felpakoljam a komplett albumot az MP4-emre.
Írta: Máté
2 megjegyzés:
ez momentán az egyik kedvenc albumom. egyszerűen imádom :D
húha, ez tényleg szuperjó album, pont ez kellett most a sok sláger mellett! köszi Máté! ;D
Megjegyzés küldése