Kis hazánkban szerintem még nem ismerik a Yeah Yeah Yeahs-t annyian, mint azt kellene, mert ha valakiknek kétségkívül kijár az orbitális ováció, hát akkor Ők azok. A Nagy Almamáterből-ki hinné, hogy pont tíz éve-, indult indie rock zenekar, de mondhatjuk Őket akár egy triónak is, ugyanis a banda két srácból, és egy csajból tevődik össze, szóval a klasszikus felépítés. Ismeretterjesztő anyagunkat olvashattátok, még annyit, hogy a legfrissebb lemezük címe It's Blitz, csak ha valaki most annyira belelkesült, hogy rohan is töltögetni, akkor tudja mit kell keresnie.A sorozat zenés felderítő hadműveleteim során bele-bele gabalyodtam néhány frissebb számukba, és már akkor elhatározásra jutottam: ezt a Blitz-ezt nem lehet elbliccelni!
Mert magában hordozza mindazt a csupa jóságot, amit egy indie rajongó csak szerethet ebben a műfajban; lassú, de dallamos felvezetés, és amikor a nyugalom már kezd álmosítóvá válni, és bódulattá, na akkor visszafogott bepörgetés kerül a képbe, vagyis a fülhallgatóba, hogy egy zuzós metál sem tudna úgy felrázni. És Karen O hangja… hihetetlenül egyedi, és erre a világraszóló CD románcomra még csak rátesz egy lapáttal, nagyon szeretem hallgatni úgy, hogy a szövegre sem figyelek, csak magára a hangszínére.
10/10- valósággal dobálom ezeket a tíz pontokat, ugye? De semmi jótékonykodás, vagy valami. És amúgy is, tavaly nem sokszor fordult elő ez a bűvös maximális pontszám, ideje behozni a lemaradást.
Ajánlott számok: Runaway, Heads Will Roll, Shoft Shock, de egyébként az összes.
Írta: Máté
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése