Stefani Joanne Angelina Germanotta: The Fame: Monster. Rá se férne a borítóra nagy totálban, esetleg egészen pici, 10-es betűmérettel. Most tudatosult bennem, hogy elég valószínű, hogy Lady Gaga nem Lady Gagaként lett elkönyvelve az anyakönyvvezetőnél annak idején. Tök szép teljes egészében kimondva, nem? Bár a nem kicsit autentikus stílusához érthető, hogy nem akarta meghagyni még a Stefani Germanottát se.Azonban a rajongók pénztárcájára nagyon is volt gondja, a gazdasági válságra hivatkozva úgy döntött, hogy az első nagy szóló lemezéről, a Fame-ről lepasszintja a nyolc vadonatúj dalát, és jóval olcsóbban, kiadja második nagy…második szóló lemezeként. Mikor ezt olvastam, magamban megszavaztam egy piros pontot neki, mert ez igazán gáláns gesztus volt tőle.
Vagy rögtön kettőt? A CD szintúgy megérdemel egyet. A ma oly trendi elektropop vonulat, és az abban jó magasra emelt léc is megmaradt, nem lett leverve. Szépséghibája viszont van a dolognak, méghozzá az, hogy ugyanazt a lécet ugrotta át még egyszer. Úgy értem, jobban értékeltem volna, hogyha minden esetben frissíti a winchestert. Ezért nem kell rögtön ostort ragadni, mivel logikus, ha amit egyszer kajált a nép, abból nyugodtan jöhet nekik a repeta.
Jó, hogyne, voltak itt azért innovatív próbálkozások, az Alejandro például pont ilyen, de a Teeth-t, és a Speechlesst is érdekesnek tartom, szóval még több ilyeneket.
10/8 – a nyolcas szám már nem csak a darabszámra igaz.
Ajánlott számok: Alejandro, Teeth, Telephone, So Happy I Could Die
Máté
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése