Trueblood- A finálé

Hölgyek, urak, fejet a nap felé, napszemüveget fel, lágyszellő hiányán ventillátort felkapcsolni! Elérkezett ugyanis a tavasziszünet időszámítása, mégha rövid(ebb) időre is, de a lényeg, hogy itt van, nem igaz?
Igaz, az én startolásomban nem szerepelt semmiféle napszemüveg, lágy szellő meg aztán pláne nem. De azt hiszem a True Blood utolsó három epizódjával valamivel jobban jártam.
És mint mindig az igazság odaát van.


Valahogy éreztem legbelül, hogy jó nagy cliffhanger-el fog zárulni az első évad, és lám, igazam is lett, de se gáz. Ha valamit bánok az csakis az, hogy a második évad kezdetére még legalább nyárig kell várni... Igaz, addig sincsen már sok idő, csak pár röpke hónap...Jó ez a pozitív gondolkozás nem megy nekem, bele fogok pusztulni, hogy a szabadnapjaim nem ezzel indulnak el, de csak túléljük.
Na, de csapjunk bele a lecsóba, bár nem is tudom, hol kezdjem mert, annyi mondani valóm van szokás szerint, hogy az nem igaz.
Igazából ez a három rész az első évad fő szálainak a lezárására volt jó, és nekiveselkedtek a második szezon eseményeinek felvezetéséhez.
Ami nem is rossz. Sok-sok W meg T és F futkározott a fejemben, amit ha sorozatról van szó szeretek, ugyanis fenntartja az érdeklődést. A legnagyobb meglepetést számomra Jason hirtelen "megtérése" jelentette, ami talán logikailag nem egészen illik a dologhoz szerintem, de most tényleg. Mi a fenének áll be vámpír üldöző szektába, hogyha közben A, összespanolt eggyel, folyton reklámozta, hogy a vempájörök jóarcok B, a pincérnő gyilkos egy ember volt, ergó nem minden gyilkosság kötődik feltétlenül a vérszívókhoz C, nincs harmadik pont, csak a hármasság teljességének a kedvéért. Mindenesetre kiváncsi vagyok, mit hoznak ki a dologból.
Ahogy Tara rejtélyes hirtelen jött angyalkájára is, akinek a glóriáját valószínűleg egy jelmezkölcsönzőből szerezte, de biztosan nem eredeti.
A második évad fénypontja ezek mellett valószínűleg a hirtelen jött bedgörl lesz, aki rögtön beújított egy fekete bőrszerkót, meg szegecses kiegészítőket, mert valahogy érzékeltetnie kell, hogy ő már vámpír, és rossz, nagyon rossz kislány. Csak a copfok maradtak a régiek.
És a legjobb a végére... Eleinte nem nagyon fogtam fel, hogy miért pont nappal marad kettesben René Sookieval, és miért pont akkor kezdődik el a fight? Már kezdtem azt hinni, hogy gondolnak az olyan gyengeidegzetű emberekre, amilyen én vagyok, és a napsugarakkal oldani akarják a feszültséget. Aztán mikor Bill akcióba lépett minden feltételezett jóindulatom elpárolgott a készítőkről, viszont a vége nagyon megható lett. Mármint nem éreztem úgy, hogy basszus elég a nyálfolyamból, mint némely érdekes "olvasmánynál" a neten. Igen, ezt én mondom aki a P.S. I Love yout érzéketlenül végigröhögte a sok bőgő lánycsapat mellett a moziban, miközben azon agyaltam, hogy mit keresek egy ilyen nyálas filmen. Tehát nagyon jól el lett találva a finálének ez a része.
Ja és eltakarították a színről a leginkább rasszista nézeteknek kitett figurát Lafayetet, aki minden volt egyszerre, amiért csak embert utálni lehet: nigger, buzi, drogos, vámpírokkal szűrte össze a levet. Azt lehetett hinni, hogy Sookie jövendőbelije az(Hoppá, talán elszóltam magam, de most már úgyis mindegy), de én tudom, hogy nem.
Engem, aki Columbo és Poirot fanatikus családban nőtt fel, nem lehet átverni. Ez van, srácok.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése