Fel! (2009)

A Pixar, és a Disney mióta egymás tenyerébe csaptak, azóta nem szívesen engedhetik el a kezüket. Már ha abból a szempontból nézzük, hogy 1 év/4 film minimál kvótájuknak eleget téve jó kis dolgokat pakolnak elénk, amik szó szerint roppant kifizetődőek az ordenáré nagy sikerük miatt.

A "Fel!"-nél se kellett csalódottan lógatni az orromat, nem volt rá ok. Vagyis, az orr lógatásra pont, hogy volt, de inkább a szomorúság okából. Az első tíz-húsz percben nem volt sok beszéd, viszont szavak nélkül is annyi érzelmet töltöttek ebbe az idősávba, hogy utána már-már a meghatódás szélére kerültem. Mert nem olyan disneys módon volt szirupos, meg nyáltól csöpögő, ahogy lenni szokott, hanem ilyen- hiába volt félig-meddig mese-, valóságosan. A zárás felé, nanáhogy elcsöppent ilyen irányba is, de nem kell érte ostorozni.

A játékidő alatt nem egyszer eszembe jutott Colby Curtin, egy tizenegy éves kislány, aki halálos betegségben szenvedett, ha nagyon prózai akarok lenni azt is mondhatnám, hogy utolsó kívánsága az volt, hogy láthassa ezt a filmet. Mivel néhány hetet jósoltak neki hátra, a Pixaros nagyfejesek rendesek voltak, mert amint ez a hír eljutott hozzájuk, azon nyomban elhalmozták a kislányt mindenféle ajándékcsomaggal, meg egy különbejáratú DVD-vel. A filmnézés után hét órával azonban Colby elhunyt. És hogy ennek a tudatában voltam, iszonyat keserű szájízzel figyeltem az elejét a filmnek.

Amúgy a sztoriline lényege egy öreg bácsiban rejlik, akinek már nyugdíjas évei alatt, de meghal a szeretett felesége. Mivel semmi vesztenivalója nincsen, ezért úgy határoz, hogy sok, rettentően sok léggömb segítségével valóra váltja halott neje álmát. Ezzel, kezdetét veszi a sok ilyen animációs film alapjául szolgáló roadtrip szál, Dél-Amerikában méghozzá, ahol Mr. Fredericksen egy igazi kalandorhoz méltóan rengeteg izgalomban, meg váratlan vendégben lesz része.

Több lufit igazán nem szeretnék lelőni a sörétes puskámmal, legyen ennyi elég, meg a bejegyzés végére biggyesztett trailer.

Ja, és a tanulság is adott, hogy ereszd el a múltat, nyiss új lapot a jövőnek. Végre nem az a mondandója, hogy higgy önmagadban, vagy kövesd az álmaid, mert ezektől a közhelyektől már felfordul a gyomrom.

10/8- legutolsó animált élményem a Bolt volt-höhh, figyelitek a szavakat-, ami azért gyengébbett produkált ennél, hat-hét pontra emlékszem, szóval ez megérdemel úgy nyolcat.