HIPERVÁNDOR (2008)

Régóta akartam már rá egy pillantást vetni, de csak most sikerült lefújni a több hónapos port a torrent file-ról, és elindítani a microtorrent erejével egyesítve a letöltést.
A Jumper, avagy jó kis magyar nevén nevezve Hipervándor egy popcorn zacskós mozi, ahol ha az ember le tudja állítani az agyának reális csatornáit, akkor még élvezi is. Spoileres fűszerezés az ijedten és nagyon édes Rachel Bilson, és a WTF fejet vágó Hayden Christensen után.

Aki esetleg a címből nem csekkolta volna le, hogy mi is a lényege az újabb "wow-im-different" filmnek, annak itt a segítségül szolgáló jegyzet: David, sanyarú sorsú kiskamasz, akit nem elég, hogy folyton gyepáltak a suliban, de még az anyja is lelépett. Ugye szegény kisgyerek túlságosan nagy szemétkupacon tengődik, ezért turbózzuk fel a sérülékeny életét, és adjunk neki különleges képességet a teleportálást. Szóval ivarérett férfivá cseperedve ez a srác mindennap utazgat a világban, csajozik, bankot rabol, ez a szokásos napi rutin. Most meg túl jó neki, ezért küldjünk rá a nyakára nigger gyilkológépezetet, akinek egyetlen szenvedélye, és egyben elhivatottsága az, hogy megölje ezeket a hipervándorokat, mert úgy jó a mese, ha több is van belőlük.

És nem elfelejteni, a nőt, aki minden ilyen "kemény csávó" mellett ott áll a háttérben, és akit a film végén mindig meg kell menteni. Csak Rachel Bilson annyira imádnivaló volt végig, hogy úgy gondoltam egy külön bekezdést is megérdemel.

Itt is a teljes hangsúlyt a látványra fektették, amire szokás szerint csillagos ötöst tudok bejegyezni a képzeletbeli ellenőrzőjükbe. A csillagot inkább lefaragom, mert most jutott eszembe, hogy bármennyire is lélegzet elállítóan oldották meg a fight-ot, meg az egész világos túristakalaúz képekbeli bemutatását, azért mégis csak akadtak abszúrd jelenetek.
Például, amikor David haverja- tök vagány módon-, kiteleportált egy menő verdát az egyik autós kereskedésből, a hatalmas Tokio kellős közepén, a még hatalmasabb emberi tömeg közepedte, és mindenki bambán menetelt hazafelé, mintha semmi sem történt volna. Vagy, amikor a főhősünk beteleportálta a nyilvánvalóan halott apját a kórházba, a nővérkék, és a fehérköpenyes dokik minden szívbaj nélkül vitték is az öreget a műtőbe, mondván, hogy nincs pulzusa, és tök magától értetődőnek vették, hogy valaki csak úgy szó szerint berobban a váróterem közepébe.

Szóval, igen, voltak ilyen érdekes dolgok a történet folyamán, de a film ettől film, és nem mustáros, ketchupos hotdog.

Ejtsünk szót a történetfonalról is, ami az elejétől fogva az utolsó öt percet leszámítva, sablonosra, és klisésre volt szabva, persze nem annyira idegesítően, hogy élvezhetetlenné váljanak a dolgok, de nem nagyon akartak egyedi fordulatokkal villogni. A végén fordultam egyet a két beépített csavarral, mármint az egyik nem volt az, csak meglepett, hogy Kristen Stewart, alias Bella nyit ajtót Davidnek. A másik viszont, hogy a srácot azért hagyta el a tulajdon anyja, mert ő is ilyen teleportálós gyilkolós szektába tartozott, mint a főgonosz, és nem akart végezni a saját fiával.

10/6,5, na jó legyen 7, de csakis Rachel Bilson miatt, szerintem ha valami édeset szeretnék, majd egy szelet Mars, vagy Snickers helyett az ő fényképét fogom elővenni...