Egy fülledt, izzadtságcseppektől dús hajnalig tartó kertipartiban el tudom képzelni a számokat, amire lebarnult bőrű, sötét sörényünket rázó, dögös amazonok táncolnak. A zsigereidben érzed a ritmust, ami arra késztet, reflexszerűen, hogy te is rázd magad egy kicsit, de valószínűleg bekerült néhány hibás tartozék a járgány műszerei közé, amitől az amúgy mai trendeknek, elvárásoknak megfelelő kinézetű autó nem indul el. Ha Rihanna befogja a kis száját, és vezet, még akkor se.Nem odaillő alkotóelemként elsősorban a monotonitást említeném. A dalok ritmusa, hangzása a helyén van, de a fülbemászó szintet egyik se éri el igazán, és az, hogy a szerkezetük egykaptafás módszerrel lett összeállítva, csak még jobban rontja az amúgy sem fényes helyzetet. Nem változatos, és kész.
És, nem tudom ti hogy vagytok vele, de engem egyenesen irritál, hogy szinte az összes dal elején vagy ötvenezerszer elkornyikálják különféle hangszintekkel Rihanna nevét. Emberek, több kreativitást, vagy fogadjatok fel egy normális dalszövegírót, akinek nem az a célja, hogy a hallgatók semmiképp se felejtsék el az énekenső nevét!
10/4- a közepesnél is rosszabb. Egyetlenegy olyan szám nem volt, amire magamban felkiáltottam volna, hogy "Na, ezt lejátszuk még egyszer!" Helyette csak egy csalódott, mély sóhaj"Oké, nem rossz, de azért kérem a következőt..."
ÍRTA: Máté
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése